A budapesti közlekedési hálózat egyetlen letisztult, célját többé-kevésbé elérő, funkciójának megfelelő paraméterekkel működő kötöttpályás eszköze a 3-as metró. Jelenleg ez a vonal mozgatja a legnagyobb kapacitást és a legtöbb utast is Budapesten. Ennek ellenére korántsem állítható, hogy a 3-as metróval semmi teendő nincsen. Rövid és középtávon vannak fontosabb beruházások, amelyek a 3-as metró továbbfejlesztését feltétlenül meg kell, hogy előzzék.
A 3-as metró a jelenlegi formájában az északi oldalon a IV. és XIII., részben a III. és XV. kerület, a déli oldalon a XVIII., XIX. kerület és részben a IX., X., XX., XXIII. kerület fő városi közlekedési eszköze. Végállomásai a kisföldalattitól és a 2-es metrótól eltérően elhagyják a belvárost és az ún. átmeneti övezetet is, a külvárosok kapujáig jutnak el. Ezektől a városrészi kapuktól azonban az utasok a ráhordó villamos és autóbuszjáratokra kell, hogy átszálljanak, függetlenül attól, hogy mekkora forgalmú áramlatokról van szó. Ennek megfelelően a metró az északi oldalon a 14-es villamos és a gyors 96-os busz vonalában, délen az Üllői úti 50-es villamos, az azzal részben párhuzamos 82-es buszjáratcsalád és gyors 136-os busz, illetve a Határ úti járatköteg (52-es villamos, 66-os, 123-as buszok) vonalában markánsan folytatódik. A két végszakasz közül egyértelműen a déli rendelkezik nagyobb forgalommal, lényegesen nagyobb a mögöttes ráhordó területe és a beérkező járatok száma is. Ebből adódóan a déli ág meghosszabbítását kell előtérbe helyezni, amely egyben összeköthető a ferihegyi repülőtér gyorsvasúti kiszolgálásával is.
Az új vonalszakasz a Határ úti megállótól ágazhat ki az Üllői út alatti vezetéssel - de nem az 50-es villamos megállósűrűségével - dél felé, így elláthatja Kispest és Pestszentlőrinc központi területeit. A vonal az Üllői út alatt a Szarvas csárda térig vezetendő, innen még biztosítható ugyanis Rákoshegy, Pestszentimre és a Gloriett lakótelep gyors elérhetősége. A vonal ezt követően Szemeretelep alatt átvezetve továbbépülhet Ferihegyi nemzetközi repülőtér 1-es és 2-es terminálja felé.
Az északi ágon hosszú ideig napirenden volt és politikai felhangokat is kapott a káposztásmegyeri továbbvezetés ügye. Annak idején a Rákospalota-Újpest MÁV-állomástól a Szilas-patakig metró paraméterekre építették ki a 14-es villamos pályáját is, de a Megyeri útig terjedő északi hosszabbításkor visszatértek a hagyományos villamos paraméterekre. A vonal meghosszabbítása az utasszám alapján nem indokolt, amennyiben a beruházás finanszírozható, illetve célként felmerül a meglévő pálya felhasználása, a Rákospalota-Újpestig történő kiépítés finanszírozható és alátámasztható, illetve a Káposztásmegyerig történő megépítés is felmerülhet, de ehhez szükséges több részlet tisztázása (útátjárók, lakótelepen belüli vonalvezetés, költséghatékonyság, stb.). Említendő, hogy közvetlenül a mai villamosvonal mellett halad a MÁV Budapest-Nyugati - Vác - Szob vasútvonala, amely mentén Káposztásmegyernél viszonylag csekély költségen kiépíthetők lennének a szükséges új megállóhelyek, és ez a vonal rendelkezik is akkora kapacitástartalékkal, hogy a lakótelepet ellássa.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a vonal meghosszabbítása csak a járműtelepi kapacitás bővítésével, az új járműtelep építésével lenne megoldható. A vonal továbbépítése délen csak kéreg- illetve mélyvezetésben lehetséges, ezért költségigénye igen magas.