A cikk eredeti címe: A 2-es metróvonal felújítása budapesten
Szöveg forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
Dr. Szabó Tamás
A világ minden részén a metró a nagyvárosok közforgalmú közlekedésének legnagyobb szállítóképességű és legfontosabb eszköze. Nagy utastömegek számára tesz lehetővé gyors és kényelmes utazást. A 2-es metróvonal Budapest első nagyteljesítményű metróvonala. Építését 1950-ben kezdték el, majd 1953-ban leállították. Az építés folytatására 1963-ban került sor és 1972-ig tartott. Az üzemszerű forgalom 1970. április 3-án indult meg az Örs vezér tér és Deák tere közötti szakaszon, a teljes vonalon pedig 1972. december 23-án. A Pestet és Budát összekötő 2-es metróvonal azóta folyamatosan szolgálja a fővárosban utazókat és jelenleg is naponta 400 ezernél többen veszik igénybe.
A metróvonal 10,4 km hosszú, ebből 8,8 km alagútban és 1,6 km felszínen helyezkedik el; nagyobb része (7,7 km) mélyvezetésű. A vonal 11 állomása a főváros legforgalmasabb csomópontjai közé tartoznak. Ebből 8 mélyállomás, 1 felszín alatti (Népstadion) és 2 felszíni (Örs vezér tér, Pillangó utca) építésű. A kocsiszín és a járműtelep az Örs vezér tere végállomásnál csatlakozik a vonalhoz.
A legrövidebb állomásköz (598 m) Batthyány tér-Kossuth tér között, a leghosszabb állomásköz (1775 m) Keleti pu.-Népstadion között található. Az átlagos állomástávolság 1001 m. A napi üzemidő 4:30 órától 23:10 óráig tart. A vonal járműállománya jelenleg 135 metrókocsiból áll (90 Ev, 25 Ev 3-as, 2081 -es). A vonalon 5 kocsis vonatok közlekednek, csúcsidőben 19 vonat van forgalomban. A két végállomás között a menetidő 18,5 perc.
A vonal legnagyobb férőhelykínálata 26 700 férőhely óránként egy irányban. A csúcsidőszaki legnagyobb utasterhelés 15 500-18 900 utas/óra/irány. A munkanapi utaskezdők száma 406-438 ezer utas/nap. Az átlagos utazási sebesség 32 km/h.
A több, mint ötven éve - az akkori építéstechnológiai lehetőségekkel - épült alagutak és állomások számtalan helyen beáznak és megfelelő víztelenítés hiányában az agresszív talajvíz folyamatosan jelentős károkat okoz. A beszivárgó vizek a vasbetonszerkezetek acélbetéteit, az öntöttvas tübingeket és a szigetelés céljából beépített acéllemezeket korrodálják, rongálják a vasúti pályát, valamint a gépészeti és villamosberendezéseket.
A vasúti pálya teljes szerkezetében elavult, zajos, a keletkező rezgések folyamatosan károsítják a környezetet és a metró járműveit egyaránt. A pálya állapota leromlott.
Az állomások burkolatai, berendezési tárgyai, világítása elhasználódtak, részben műszakilag is elavultak. A szolgálati és technológiai helyiségek korszerűtlenek, nem felelnek meg az e munkahelyekkel szemben támasztott mai követelményeknek.
A vasúti biztosítóberendezés egésze, az áramellátási rendszer jelentős része műszakilag elavult, működésük egyre több problémával jár, alkatrészellátásuk az eredeti gyártók megszűnése miatt egyre nehezebb. A vasúti távközlő berendezések mára már elhasználódtak, műszakilag elavultak, pótlási lehetőségük megszűnt.
Az állomásokon található mozgólépcsők életkora már 30-33 év közötti.
A szellőztető berendezések előirányzott élettartamukat meghaladták és nem felelnek meg a mai kor elvárásainak. Az egyéb gépészeti berendezések (vízellátó, szennyvízgyűjtő és kiemelő) erősen korrodáltak és műszakilag elavultak.
A vonal tűzvédelmének átalakítása, fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a technikai fejlődés által elérhető, elvárható színvonalú legyen, valamint megfeleljen a mai követelményeknek és az új jogszabályoknak.
Az utastájékoztató rendszer sem megjelenési formájában, sem információtartalmában nem egységes és ugyancsak elmarad a mai igényektől.
Az infrastruktúra állapota nagyobb forgalmi zavarokat még nem okozott, a vonatforgalom menetrendszerűsége még 99% fölött van, de néhány éven belül az elvárt megbízhatósági színvonal az elhasználódás következtében nem szavatolható.
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2000. április, 40. évfolyam, 2. szám
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
A 2-es metróvonal 1970-ben indult 50 Ev. típusú metrókocsival. 1972-ig további 50 kocsit szereztek be ugyanebből a típusból, majd 1974-ben 25 Ev 3 típusú kocsit állítottak üzembe. 1990-ben, majd 2000-ben 10-10 új 81-es típusú metrókocsival egészült ki a járműállomány ugyanekkor 10 Ev. kocsit selejteztünk.
A metrókocsik üzemeltetése során kialakult fenntartási ciklusrendben az élettartamot 3 millió km futásteljesítményben határoztuk meg. A kilencvenes évek végére az Ev. típusú járművek már megközelítették ezt a selejtezési határt.
közel 30 évi üzem után, a tervezett élettartamuk (3 millió km futásteljesítmény) megközelítésekor 1998-ban megkezdődött az EV. típusú kocsik 13-as jelű, élettartamnövelő felújítása. A felújítási munkák minimális műszaki átalakításra irányulnak, fő céljuk a korróziós részek javítása, a környezetszennyező azbeszt eltávolítása, a kocsiban található éghető anyagok kicserélése, a kocsibelső esztétikai, utaskomfortot javító, férőhelyet némileg növelő átalakítása minimális műszaki változtatásokkal. A felújítás gazdasági okokból a hajtás és vezérlés korszerűsítésére nem terjedt ki. 2003-ig 9 szerelvény (45 kocsi) vagyis az Ev-állomány felének felújítása fejeződött be.
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
A 2-es metróvonal megnyitása óta 4 milliárdnál több utast szállított, vasúti pályáján - egy adott keresztmetszeten - több mint 70 millió tengely haladt át. Ez az igen intenzív utas- és vonatforgalom a lehetőséghez képest folyamatos karbantartás és több részleges felújítás ellenére - mind a járművek, mind az infrastruktúra (építmények és bennük lévő műszaki berendezések) erős elhasználódását, a 30 évet meghaladó üzem a berendezések természetes avulását okozta. Az építmények, berendezések, eszközök több generációval korábbi műszaki színvonalnak felelnek meg, üzemük gazdaságtalan (energia-, anyag-, és létszámigényük nagy), a karbantartás, hibajavítás egyre több fenntartási munkát igényel. Számos berendezés elérte tervezett élettartamának határát, a korlátozott anyagi lehetőségek következtében a vonal műszaki színvonala csökken, az egyre nagyobb energiát lekötő javításokkal az eredeti műszaki állapot már nem állítható vissza.
A felújítás szükségességének mérlegelése során nem hagyható figyelmen kívül a metrónak a főváros közlekedésében betöltött szerepe sem. A metró a felszíni közforgalmú közlekedési eszközökhöz képest nagyobb sebességet, szállítóképességet és biztonságot nyújt az útfelület igénybevétele nélkül. A 2-es metróvonal naponta közel félmillió utast szállít. Műszaki meghibásodásokból eredő esetleges leállás esetén ennyi utast felszínen, autóbusszal - műszaki, gazdasági és környezetvédelmi okokból - nem lehet elszállítani. A csúcsórás forgalom lebonyolításához ugyanis közel 30 másodpercenként kellene autóbuszokat indítani, de ezt a járatsűrűséget egyrészt az úthálózat telítettsége miatt nem lehetne közlekedtetni, másrészt ez a sűrű indítási időköz az utascsere időigénye miatt sem tartható. További problémát jelentene a mintegy 130 autóbusz forgalomba állítása és üzemeltetése, környezetszennyező hatásuk, az útfelület igénybevétele, a közúti forgalom nehezítése.
A metróvonal felújítása során az elhasználódott berendezések felújításán felül egy korszerűbb, megújult színvonalas metrót kell kialakítani. Mindezeknek megfelelően a felújítás célja, hogy a jelenlegi műszaki, biztonsági követelményeknek megfelelő, minőségi közlekedést nyújtó, korszerű utastájékoztatással felszerelt és a meglévőnél kisebb üzemköltségű metróvonallá kell átalakítani a 2-es metróvonalat.
A Fővárosi Közgyűlés a 2-es metróvonal felújításáról szóló előterjesztést a 2003. március 13.-i ülésén hagyta jóvá. Ennek megfelelően a felújítás műszaki tartalma szakági bontásban a következő:
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a felújítás szükségszerűségét, részletesen meghatározott műszaki tartalmát, költségvetését és a megvalósítás időbeni lebonyolítását. A tervek szerint a felújítás 2003 és 2007 között valósul meg.
A Közgyűlés a beruházás lebonyolításával a Budapesti Közlekedési Részvénytársaságot bízta meg. A felújítás finanszírozása az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelkeretből, valamint fővárosi forrásból történik.
A felújítási munkákra nemzetközi versenytárgyalásokat hirdetünk meg. A főbb csoportok:
A 2-es metróvonal felújításának ütemezését elsősorban a vágányzárat igénylő munkálatok (vasúti pálya átépítése, alagútszigetelés) határozzák meg. A vasúthatósági engedélyezési dokumentáció részeként részletes forgalmi üzemviteli terv készült, amely az alagútban végzendő munkák ütemezését, a metróforgalom lebonyolítását, valamint a felszínen szükséges pótlások lehetőségeit vizsgálta.
Az átépítést alapvetően a következő forgalmi körülmények között kell elvégezni:
Az utasforgalmat is akadályozó pályafelújítási és alagútszigetelési munkálatokat alapvetően a nyári 10 hetes időszakokban, részleges vonali vágányzárakkal kell lebonyolítani.
2003* | |
---|---|
Munkaterület | Utasszállítás |
|
|
* Megjegyzés: a 2003. évi munkák hétvégi vágányzárakban és szükség szerinti nyújtott üzemszünetben készülnek 2003 őszén. |
2004 | |
---|---|
Munkaterület | Utasszállítás |
|
|
2005 | Utasszállítás |
---|---|
|
|
2006 | |
---|---|
Munkaterület | Utasszállítás |
|
|
2006 szeptember - 2007 június (decemberi szünettel) | |
---|---|
Munkaterület | Utasszállítás |
|
|
2007 | |
---|---|
Munkaterület | Utasszállítás |
|
|
Már 2003-ban megkezdődik a felszíni pálya és a próbapálya átépítése, az alagúti szakasz szigetelésének Népstadion állomás bejáratáig történő javítási munkái. A munka várhatóan szeptember hónapban kezdődik, és év végéig elkészül a szükség szerinti éjszakai nyújtott üzemszünetben, illetve 7 alkalommal hétvégi vágányzárral. 2003-ban megtörténik a Deák téri gyalogos összekötő folyosó 8 kis emelőmagasságú mozgólépcsőinek cseréje is.
A 2-es metróvonal felújítása egyaránt kiemelkedő jelentőségű Budapest és a BKV Rt. életében is. A feladat jelentőségének megfelelően a vonal felújításának előkészítése, a végrehajtás koordinálása és ellenőrzése integrált projekt-szervezetben valósul meg, mely a felújítás előkészítésének és lebonyolításának idején működik és a projekt befejeződésével megszűnik. Vezető szponzora Budapest Főváros főpolgármestere, szponzora a városüzemeltetést irányító főpolgármester-helyettes. A projekt konkrét feladatainak végrehajtása a BKV Rt. feladata, a tulajdonosi (kiemelten közgyűlési, vezető szponzori és szponzori) döntéseknek és elvárásoknak megfelelően. A projekt társasági szintű irányítását a BKV Rt. vezérigazgatója látja el.
A felújítási projektet a Projekt Irányító Bizottság irányítja és a Projekt Felügyelő Bizottság felügyeli.
A projektigazgatói feladatokat a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt álló Metró üzemigazgató látja el, különös tekintettel arra, hogy a projektet egy naponta biztonságos utasforgalmat lebonyolító metróüzemben kell megvalósítani. Ez elengedhetetlen feltétele a szakmai elvárások teljesülésének is. A projektigazgató feladata a konkrét projekt működtetése a jóváhagyott célok, szakmai tartalom, illetve keretek között.
A fővállalkozói feladatok ellátására a Metró üzemigazgatóság szervezetén belül külön felújítási projektfőmérnökség létesült. A főmérnökség a Metró üzemigazgató irányításával - az EIB által is elfogadott mérnökszervezettel -, valamint a Metró üzemigazgatóság szakmai szervezeteivel szorosan együttműködve végzi munkáját.
Kép forrása: Városi Közlekedés, 2003. október, 43. évfolyam, 5. szám
A 2-es metróvonal felújítása a több, mint három évtizedes működés után napjainkban már halaszthatatlanná vált. A felújítás eredményeképpen a vonalon kialakul egy nem csak felújított, hanem korszerűsített és elemeiben is egyenszilárdságú rendszert alkotó infrastruktúra. A felújítás után a magasabb színvonalú utazási körülmények megteremtésével a metró által nyújtott szolgáltatást még vonzóbbá tehetjük és így növelhető lesz a metró versenyképessége. Jelentős a felújítás környezetre gyakorolt várható hatása is. A felújítás befejezése után lényegesen csökken az utasokat zavaró zaj és rezgés, valamint mérséklődik az állomásokon a kellemetlen huzat.
Az állomások egységes „Budapest” arculatot és esztétikusabb külsőt kapnak, de minden állomás mégis egyéni jelleget nyer. Az utastájékoztatás egységes, korszerű és könnyen értelmezhető lesz. Az esélyegyenlőségi törvénynek megfelelően az állomásokon mozgásukban korlátozottak utazását liftek segítik, emellett természetesen a lifteket bármely utas igénybe veheti.
Összességében a felújítás után egy, a XXI. század elvárásaihoz méltó, európai színvonalú metróvonalat kínálhatunk a felszíni egyéni közlekedés alternatívájaként.