cikkek, A metróüzem egy napja

Az állomások forgalmi személyzete az első utaszállító vonatok végállomásról való indulása előtt 10 perccel indítja a mozgólépcsőket, és a vonatok érkezése előtt 5 perccel megnyitják az egyes állomásokat.

A vonalak központi forgalmi menetirányítói minden szolgálatra kiterjedő rendelkezési joggal irányítják a forgalom lebonyolítását. Az energiadiszpécser számítógépes energiavezérlő berendezés útján gondoskodik a vonalak vontatási és segédüzemi energiaellátásáról. A vonalak műszaki diszpécsereinek irányításával az állomási műszaki ügyeletesek működtetik az állomási és vonali épületgépészeti berendezéseket (fő és segédüzemi szellőző gépeket, szivattyúkat, klímagépeket stb.).

Az első utasszállító vonatok indulása után folyamatosan feltöltik a vonalakat a reggeli csúcsforgalomra. A járműtelepi forgalmi szolgálattevők operátorok segítségével irányítják a vonatok járműtelepekről való forgalomba állítását. Az utasforgalmi csúcs mindkét vonalon néhány perces eltéréssel kb. 05.30 és 07.50 között zajlik le. A vonatforgalmat mindig az aznapra meghirdetett menetrend szabja meg.

A központi forgalmi menetirányítók a vasútbiztosító, forgalomirányító és hírközlő berendezések segítségével ellenőrzik és irányítják a vonatok menetrendszerű forgalmát. Az állomások forgalmi személyzete ipari televízió-hálózatokon keresztül ellenőrzi az utasforgalmat a peronokon, a mozgólépcsőkön és az utascsarnokokban, szelektív hangosító berendezés alkalmazásával rendszeres utastájékoztatást nyújt, figyelmezteti a biztonsági sávra lépőket stb. Az állomási forgalmi dolgozók szerepe tovább nő, ha egy adott állomáson mozgólépcső-főjavítás folyik, mert ilyenkor csúcsidőben torlódások keletkeznek a felső és alsó utascsarnokokban.

Amikor lezajlott a reggeli csúcsforgalom, megkezdődik a menetrend szerinti vonatkiállás, az ún. „csúcslebontás”.

A csúcson kívüli időszakban különösebb esemény nélkül zajlik a forgalom. A beosztási rendnek megfelelően folynak a szolgálatváltások. A délutáni csúcs előtt a forgalomba álló vonatok vezetői átveszik a menetlevelüket és a vonatokat. Minden feltétel megvan a délutáni csúcsfeltöltésre, aminek menete a reggelivel megegyező.

A délutáni csúcsidőszak a két vonalon már nagyobb eltérést mutat, mint a reggeli. A 3-as vonalon későbben kezdődik és későbben is fejeződik be. A csúcslebontás a reggelihez hasonló, az éjszakai üzemzáráshoz közeledve fokozatosan nő a vonatok közötti követési idő. A forgalmi személyzet az utolsó vonat indulási idejéről még az állomásra érkezése előtt folyamatos tájékoztatást ad. Az utolsó vonat kihaladása után az állomás utasforgalmát irányító forgalmi dolgozó gondoskodik az utasok távozásáról, a mozgólépcsők leállításáról, a be- és kijárati ajtók lezárásáról. Ha mindez megtörtént, jelenti a központi forgalmi menetirányítónak.

Amikor az utolsó vonat is elhagyta a forgalmi vágányokat, a központi forgalmi menetirányító az energiadiszpécsert utasítja a pálya feszültségmentesítésére. Ha ennek végrehajtásásáról visszaigazolást kapott, értesíti a feszültségmentes állapotról a műszaki diszpécsert, a forgalmi szolgálattevőket, az éjszakai munkákra vezényelt dolgozók be- és kiléptetését végző forgalmi dolgozókat, és körözvényben utasítja az állomások forgalmi személyzetét az alagúti kioldó működtetésére. Ennek megtörténtét a végrehajtó dolgozó köteles jelenteni a központi forgalmi menetirányítónak, amit mindketten bejegyeznek a szolgálati naplóba. Ezzel véget ért egy nap.

A metróban a leggyakrabban előforduló rendkívüli esemény a mozgólépcső-baleset. Szinte minden napra jut egy. Baleset észlelésekor a mozgólépcsőt vagy egy utastárs a korláton lévő vészleállító működtetésével, vagy az állomási utasforgalmat irányító diszpécser a kezelőasztalán lévő gombbal leállítja. Időközben a forgalmi dolgozó az eseményt jelenti a központi forgalmi menetirányítónak és a vonalbiztosnak. A sérültet felkísérik a forgalmi ügyeletre, ahol a forgalmi dolgozó köteles elsősegélyről, illetve a mentők kihívásáról gondoskodni. A segítségnyújtás után azonnal jegyzőkönyvet kell felvenni, rögzítve benne a baleset körülményeit, a sérülést, a megrongálódott ruházatot stb.

Néha előfordul, hogy az utas valamilyen tárgyat beejt a pályára. Ilyenkor a forgalmat csak akkor kell leállítani, ha a tárgy a vonatforgalmat veszélyezteti. Ekkor feszültségmentesítés után, az erre vonatkozó szabályok betartásával eltávolítható a tárgy. Ha a pályára ejtett tárgy a vonatforgalmat nem akadályozza, azt az állomási forgalmi dolgozó, testi épségének és biztonságának veszélyeztetése nélkül, az erre rendszeresített horogban végződő szigetelt nyelű bottal eltávolítja. Ha a bottal a tárgy nem távolítható el és az áramvezető harmadik síntől távol van, akkor feszültség és forgalom alatti pályára való belépésre jogosító igazolvánnyal rendelkező személy emelheti ki a beesett tárgyat.

Sajnálatos módon a metróban is előfordulnak gázolásos balesetek. Az ilyen balesetet a vonatszemélyzet rádiótelefonon jelenti a központi forgalmi menetirányítónak, aki azonnali feszültségmentesítést rendel el. Értesíti a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget és a vállalati fődiszpécsert, megszervezi a balesettel nem érintett vonalszakaszok forgalmát. Az állomási forgalmi személyzet köteles ismételten működtetni a peronrészkapcsolót, majd eltávolítani az utasokat a baleset helyszínéről. A központi forgalmi menetirányító utasítására az érintett vonalszakasz állomásait lezárják, táblán tájékoztatva az utasokat a metrópótló autóbuszok megállóhelyéről. A forgalmi dolgozó köteles két pártatlan tanú adatait feljegyezni és az eseményről írásban jelentést adni. A vonatszemélyzet az előírásoknak megfelelően rövidre zárja az áramvezető harmadik sínt a futósínnel, a jármű tartozékát képező rövidrezáró földelővel. A sérültnek a jármű alóli mentését a tűzoltóság végzi. A mentés befejeztével a központi forgalmi menetirányító a forgalom újraindítására csak akkor adhat utasítást, ha arról megbízottja jelentését megtette, és az intézkedő rendőrségi szerv a forgalom beindításához hozzájárult. A vonat kiáll a forgalomból, és csak műszaki vizsgálat és fékpróba után állhat újra be.

A reggeli és délutáni csúcs utáni időszakban a járműveket a járműtelepeken ciklusrend szerint ellenőrzik. A technológiai utasításban foglaltak szerint minden járművet legalább 15 üzemóránként ellenőrizni kell. A kocsiszínekben folynak továbbá a 3,7 naponkénti ellenőrzések a 11-16 ezer km, 45-70 ezer km futásteljesítmény közötti vizsgálatok, a 175-230 ezer km közötti javítások. Ezen túl a Kőér utcai járműtelepen végeznek 370-445 ezer km közötti javításokat is.

A nagyobb futásteljesítményekhez kötött javításokat a Fehér úti Metró Járműjavító Főműhely végzi, ugyanakkor ellátja a kocsiszíneket javított alkatrészekkel, fődarabokkal.

Az Épületgépészeti Szakszolgálat Fehér úti javítóbázisán javítják a kiépített szellőzőgépeket, szivattyúkat és különféle épületgépészeti berendezéseket. A kisebb javításokat elvégzik a vonalakon telepített műhelyekben.

Az áramellátás szakemberei üzemidőben elvégzik az erőátviteli és világítástechnikai berendezések ellenőrzését. A metró áramellátási rendszere tartalékberendezésekkel épült ki, a tartalékokat kikapcsolt állapotban nappal tartják karban. Ugyancsak napközben végzik el az éjszaka kiépített berendezések javítását a Kőér utcai járműtelepen lévő bázisukon.

A Távközlési és Biztosítóberendezések Szakszolgálat szakemberei felügyeletet látnak el üzemszerű működés alatt a jelfogótermekben, telefonközpontokban. Kijavítják az esetenként előforduló hibákat kicserélik a járművekben meghibásodott mobil rádiótelefonokat, stb.

A metróvonalakon jelenleg 95 mozgólépcső van. A mozgólépcsők főjavítása is részben a helyszínen folyik.

Megkezdődik az állomások takarítása, a burkolatok, berendezések, eszközök javítása, cseréje. A mozgólépcsők karbantartása ilyenkor történik.

Az alagutakban ilyenkor takarítanak, tisztítják a zsompokat, elzárják a vízbefolyásokat. A pályaőrök bejárják a pályát, ellenőrzik állapotát, a központi forgalmi menetirányítóval kitérőállítási próbákat végeznek. Éjjel cserélik a síneket és kitérőalkatrészeket, végzik el pályaátépítéseket. Ellenőrzik a tápkábelek harmadik sínre kötésének állapotát. Elvégzik a vonalba telepített szellőzőberendezések és szivattyúk karbantartását, javítását, cseréjét. A biztosítóberendezés pálya mellé telepített létesítményeinek karbantartására, javítására, cseréjére is ilyenkor nyílik lehetőség. Hétvégeken éjszaka mossák az alagutakat.

Éjjel szállítják a kiépített berendezéseket és az állomásokon összegyűlt szemetet a járműtelepekre.

A pályát az első vonat indulása előtt 15 perccel kell feszültség alá helyezni. Ezt megelőzően 20 perccel az alagútban dolgozóknak az első figyelmeztető jelzés után - a világítás kétszeri kikapcsolása és hangjelzés - meg kell kezdeniök az alagút elhagyását. Az első jelzés után 10 perccel következik a második jelzés - a világítás háromszori kikapcsolása és hangjelzés -, addig el kell hagyni az alagutat, illetve a pályát.

A munkacsapatok vezetői az állomási forgalmi vezetőnél a munkalapok leadásával igazolják, hogy a forgalomba helyezésnek nincs akadálya. A központi forgalmi menetirányító az állomási forgalmi dolgozóktól jelentést kap, hogy minden munkacsapat elhagyta a pályát. Ugyancsak jelentést kap a műszaki diszpécsertől, az energiadiszpécsertől és a biztosítóberendezésüzemviteli csoportvezetőtől, hogy a forgalomba helyezésnek nincs akadálya. Ezután utasítást ad az állomási forgalmi személyzetnek az alagúti kioidók reteszelésének feloldására, majd elrendeli a pálya feszültség alá helyezését.

Időközben a járműtelepektől távoli végállomásokra és közbenső állomásokra kiszállították a vonatok személyzetét, akik - akárcsak a kocsiszínekben - átveszik a vonatokat. Menetrend szerint elindulnak a fokozott figyelésre kötelezett vonatok. Ismét elkezdődik egy nap.