metro

Diszpécserközpont
Állomások | AVR | Diszpécserközpont | Járműtelepek | Mozgólépcsők | Vasúti pálya | Vonalalagutak

A Budapesti Forgalomirányító Központ (a továbbiakban: diszpécserház) 1973-77 között metrólétesítményként épült. Az építés előzményei röviden a következők.
A 3-as vonal első szakaszának építésekor (az 1970-es évek elején) a vonal forgalmi és energiavezérlő központjainak elhelyezésére a Kálvin téri mélyállomás és a Kálvin tér környékén több felszíni épület is szóba jött. A Kálvin téri mélyállomás építése sok problémával járt, ezért olyan döntés született, hogy a 3-as vonal vezérlőközpontjait felszíniépületben kell elhelyezni. A döntéshozatalt segítette az is, hogy az európai nagyvárosokban ekkor kezdtek megjelenni a városi forgalomirányító, -ellenőrző központok. A főváros vezetői úgy gondolták, hogy egy ilyen központra előbb-utóbb Budapesten is szükség lesz, a metróépítés pedig jó alkalommal szolgált egy ilyen létesítmény elkészítésére.
A Kálvin téri mélyállomás építési problémái olyan súlyosak voltak, hogy az oda tervezett áramátalakítót ott megépíteni időhiány miatt nem lehetett. Az áramátalakítót a felszínen kívánták elhelyezni, így került a diszpécserházba.
A diszpécserház létesítésével kapcsolatos koncepcionális és előkészítő tárgyalások 1973. elején kezdődtek el. Eleinte arról volt szó, hogy az építendő diszépcserházban helyezik el a Kálvin téri állomás áramátalakítóját és három metróvonal (2-es, 3-as, és a 4-es) forgalomirányító és energiavezérlő központját, továbbá egy metróhálózatot kiszolgáló telefonalközpontot. Röviddel az előkészítő tárgyalások kezdete után született az a döntés, hogy a diszpécserházat a főváros forgalomirányító központjává kell kiépíteni. Erről azonban 1973-ban semmilyen konkrét elképzelés nem volt. Ezt a tényt igazolja a generáltervező UVATERV 38.068/II/É1 tervszámú, 1975. október 15-én kelt, a diszpécserházról szóló "Műszaki leírása", amely szerint "A Névtelen utcában épülő Budapesti Forgalomirányító Központ épületrészek tervezése az egész épületre terjed ki, szerkezeti és épület funkciórendszer szempontjából. Az így meghatározott épület Üllői úti oldalán az észak-déli metróvonal forgalomirányító központja lett telepítve. Az épület másik fele a BKV és a közúti forgalomirányító központ céljára lett kijelölve, részletesebb program nélkül.
A diszpécserház tervezése és építése ilyen előzmények után 1973 második felében kezdődött el. A tervezés és az építés ideje egyaránt rövid volt. A 3-as vonal első szakaszán 1977. január 1-jén indult meg a forgalom, és mind a forgalomirányítást, mind az energiaellátást a diszpécserházból vezérelték. Az irányító berendezéseket, a vonal telefonközpontját, az áramátalakítót a félig kész épületben 1976 végén helyezték üzembe.
A diszpécserház trapéz alaprajzú, terepszint felett 29 m magas, hétemeletes. A terepszint alatt egy óvóhelyi célú ún. védett pince található. A védett térben segédüzemi transzformátorok és a hozzájuk tartozó kapcsolóberendezés helyezkedik el. A védett pincéből egy 5,0 m Ø-jű, kábelekkel jól kitöltött, függőleges akna vezet le egy összekötő műtárgyba, amelyből a kábelek a vonali alagutakba jutnak.
Az épület teherhordó szerkezetét 50x50 cm keresztmetszetű, merev vasbetétes pillérek alkotják. A 10 cm vastag monolit vasbeton födemeket "I" 350 mm-es acél tartószerkezetek hordozzák. Az emeletközi födémek alsó részén trapézelemek találhatók. Ezek építéskor zsaluzatként szolgáltak. Az acél tartószerkezet tűz elleni védelmére Budatherm-D jelű tázvédő festéket használtak.
A trapéz-alakú épület - főhomlokzatával szemből nézve - két egymással szimmetrikus belső térkiképzéssel épült. Az épületben két lépcsőház van. A lépcsőházak mellett egyik oldalon 20 cm vastag vasbetonból épült függőleges kábelakna, másik oldalon felvonó (1-1 személy és 1-1 teher) található.
A diszpécserház üzemi (és nem iroda) épületnek készült. A helyiségek szerkezeti belmagassága 4,1 m. A helyiségek zöme az üzemi követelményekhez igazodva, álpadlóval és álmennyezet fölött épületgépészeti vezetékek sokasága található. A helyiségeket határoló válaszfalak 10 cm vastagok, laminált ásványgyapotból készült szendvicsszerkezetek.

Az épület Baross utcai oldalán található:

  • a BKV teljes felszíni forgalmát irányító és ellenőrző diszpécserh szervezete és a szolgálatellátás berendezései
  • a rendőrség közúti forgalmat ellenőrző-irányító szervezete és a szolgálatellátás berendezései
  • a berendezések karbantartási, műszaki üzemeltetői
  • a BKV forgalmi igazgatója törzskarával

Az épület Üllői úti oldalán található:

  • a Kálvin téri metróállomás áramátalakítója
  • a 3-as vonal központi menetirányítója és a menetirányítás berendezései
  • a 2-es és 3-as vonal villamosenergiaellátását vezérlő központ
  • a két metróvonal jelentéstároló berendezései
  • a FŐVINFORM

Az épület VI. emeletén egy telefonalközpont, a VII. emeleten egy gáztüzelésű kazánház, és az egész épületet kiszolgáló klímaberendezés helyezkedik el.

Szerző: Bata István; Kép: Kelecsényi Zoltán