Vonalvezetés

A 2-es metróvonal az Örs vezér téri végállomástól kiindulva a Kerepesi út déli oldala mellett, felszínen, közel vízszintes fekvésben vezet a Pillangó utcai állomásig. A vonal az állomást elhagyva, 800 m-es sugarú ívvel balra fordul és 30‰-es lejtőn, kétvágányú keretalagútban ereszkedik a felszín alá. A MÁV ceglédi vonalát a felszín alatt keresztezve 400 m-es sugarú ellenívekkel, közel vízszintes fekvésben vezet a vonal a Stadionok állomás felé. Az állomás előtt 300, illetve 250 m-es sugarú ellenívek találhatók.
A Stadionok állomás után a felszín alatti vezetés mélyvezetésbe megy át. A vágányok eltávolodnak egymástól és 20-30‰-es lejtővel, külön-külön alagútban vezet a Keleti pályaudvar felé.
A vonal áthalad a MÁV Keleti pályaudvarának vágányai alatt és 1000 m-es sugarú ívvel éri el a 3‰-es lejtőben fekvő Keleti pályaudvar metróállomást. A 3‰-es lejtő az állomás előtt kb. 300 m-rel kezdődik és a Blaha Lujza téri állomásig tart.
A Keleti pályaudvari metróállomás után az alagutak 400 illetve 600 m-es sugarú ívvel fordulnak a Rákóczi út alá. A 3‰-es esésben fekvő Blaha Lujza téri állomást 1000 m-es sugarú ívvel ismét kisebb irányváltoztatás követi az Astoria állomás felé. A Blaha Lujza tér és az Astoria állomásközben található a vonal egyetlen indító-fékezőlejtőkkel épült szakasza. Itt az állomásokból 30-30‰-es lejtővel kialakított esések révén az állomásköz közepén egy mélypont alakult ki.
Az Astoria és a Deák téri állomás között 400 m-es sugarú, 10-13‰-es esésű, jobb irányú ív fekszik a Városháza épülettömbje alatt. A Deák téri állomás egyenes szakaszát elhagyva a vonal változatlan eséssel a Szabadság tér felé folytatódik és egy 400 m-es sugarú bal irányú ívvel fordul a Duna felé. A vonal vízszinteshez viszonyított legmélyebb pontja a Kossuth Lajos tér felé haladva, a Deák tér állomástól mintegy 200 m-re helyezkedik el. Ettől a mélyponttól enyhe, 3-5‰-es emelkedés következik, s ebben fekszik a Duna bal partjánál lévő Kossuth Lajos téri állomás.
A vonal az állomást követően a Duna alatt vezet át, és egy 500 m-es sugarú jobb irányú ívvel éri el a Duna jobb partjánál elhelyezett Batthyány téri állomást, illetve annak egyenes szakaszát. A vonal Batthyány téri állomást elhagyva keresztezi a Batthyány és a Csalogány utca vonalát, majd az Erőd utca környékén kezdődő 400 m-es sugarú ívvel fordul a Széna tér, illetve a Moszkva tér alá. A Batthyány téri állomástól 500 m-re - topográfiai viszonyokat követve - erős, 30‰-es emelkedő következik. A Moszkva téri állomás 3‰-es emelkedőben fekszik és ez az emelkedő az állomást követően még 300 m hosszban tart.
A Moszkva téri állomás után 350 m-es sugarú ívvel, 30‰-es emelkedővel fordul a vonal a Déli pályaudvar felé. Áthalad a Krisztina körút nyugati oldalánaképületei és a Magyar Jakobinusok tere alatt és befut a nyugati végállomásra, a Déli pályaudvarra.

Talajviszonyok

Budapest legrégibb kőzetei a triász korban keletkeztek. Ekkor a várost és az ország területét nagyrészben tenger borította. A későbbi földmozgások, az erózió, a tenger időszakos visszahúzódásai, majd ismételt előnyomulásai különböző üledékek felhalmozódását idézte elő.
Tengeri lerakódás képződménye pl. a Gellért-hegy, amely nagyrészt dolomitból áll. A Duna vonalában az orogenetikus (hegységképző) mozgások következtében egy hatalmas törésvonal húzódik, így ugyanez a dolomitréteg a pesti oldalon a Városligetnél 800 m mélységben található meg.
A metróalagutak ennél fiatalabb korú kőzetekben fekszenek.
A kelet-nyugati vonalon a legidősebb az eocén korú budai márga, ami 50-60 millió évvel ezelőtt keletkezett. Az alagutak a Vérmező alatt és a déli pályaudvari mélyállomásnál helyezkednek el ebben a kőzetben. Ez is tengeri lerakódás képzédménye. A márgában nagy mennyiségű víz jelentkezik, ami karsztvíz eredetű. A karsztvíz a mészkőhegységek repedéseit és a koldott mészkő üregeit kitöltő víz.
A Vérmező után a Batthyány és Kossuth téren keresztül az Astoriáig az alagutak a mintegy 30-40 millió éves oligocén korú „kiscelli” agyagban fekszenek. Ez is tengeri lerakódás következménye. Ez a talajréteg kedvező az alagútépítésre. Helyenként meszes márga- és homokos talajok is előfordulnak. Néhány helyen metánszivárgást is észleltek (Batthyány tér közelében).
A beékelődött meszes rétegeket csak robbantással lehetett fejteni, ami nehézségeket okozott a pajzsod alagútépítésnél. Az Astoria után a Blaha Lujza és Baross téren át a mélyvezetésű szakasz végéig az alagút miocén korú, mintegy 15-30 millió éves agyagrétegben halad. A tenger ebben a korban ismét előrenyomult. Az üledékekben homokerek találhatók, ami a tenger partközeli eredetére utal. Vulkáni tufa- és tufirétegek is előfordulnak. A tenger gyakori partingadozásai miatt sekélyvízi laguna és mocsári eredetű üledékek váltják egymást. Az éghajlat ebben az időszakban szubtrópusi volt, így a kőzetben az arra jellemző állatmaradványok találhatók meg. Ez az agyag kevésbé vízzáró és kevésbé állékony. Az építést csak levegőtúlnyomás védelmében lehetett végrehajtani. Így sikerült a talajvizeket távoltartani.
Egyes helyenen, így pl. a Blaha Lujza tér környékén az Ős-Duna maradványai voltak megtalálhatók 25-30 m mélységben. Itt igen változó homokos rétegek szakítják meg az agyagrétegeket, folyós homok- és iszaprétegek fordulnak elő.

1. * Gyalogos aluljáróba csatlakozó állomások (6 db)
2. A felszínre vonatkozó magassági adatok az állomásjáratok közelében fekvő gyalogosjárdák Af magasságait jelölik